május 17, st peter port & tengeren

A mai nap elfolyt úgy ahogy.. Reggel 8.30tol 11.30ig Lidoztam, aztán gyors ebéd, kis netezes, és alvás. 14.50től egy igazán remek tea time-ban lehetett részem, annyi ember, bakker, el nem hiszem, fel nem tudom fogni, mi ebben a jó,h 15 perc alatt daralunk le egy-egy asztalt, siettetnek, h igyál, stbstb... A lényege az a tea timenak (nem emléxem, h írtam-e már),h 14.50kor tick on-olunk, azaz becsekkolunk,h hello. Rögtön megkapjuk,h a 9 részre osztott Queen's Room melyik stationjén leszünk aznap. Majd felcuccolunk annyi kiskanalat, kisvillat, kiskest, csészealjat, kistányért és szalvetat, amennyi hely van az adott Stationön. Irtózatos sebességben felterítünk, és már zúznak is a népek, belépnek mindent. Első körben tea megy körbe mindenkinek, aztán ugrok én, egy bohom nagy, baromi nehéz ezüst tálcán szendvicsekkel, aztán sutikkel, majd a végén a scones-szal.. És ezht újra meg újra, korbekerdezni, pláne,ha új vendégek jönnek. A végén, 4-fél5kor pedig irtózatos tempóban lecuccolunk,, és mintha az életben ott se lettünk volna, elhúzhunk. Ilyenkor a szabadidonkben szokás felkészíteni a vacsis stationt, szóval kb 5kor végzünk a tea time-mal... Aztán 6kor kell menni vacsiztatni azoknak, akik délután teáztattak. Húzós ez a menetrend, de nem is ez a baj... Az az attitűd, az a flegmaság,ahogy teát tudnak rendelni és aaaaaa, az egész amúgy is csípi a csőrömet... Szóval tea time után mosolygok a vendégekre este,mint a kisangyal, de azt a gyűlöletet, ami bennem olyankor van, meg amiket válaszolok,ha kérnek valamit :))) Kb ennyi...