2013. június 3., hétfő

június 3, Tromso

Jajjj, ne haragudjatok,h nem írok olyan sűrűn mostanában, mint eddig, de iszonyatos tempót diktál ez a rohadt hely (marhogy a vacsorarol és a britanniáról beszélek). Eddig azért tudtam írni minden másnap,m amíg vargtam a dishwashban a fekete dobozomra, addig volt hosszú 4-5 percem.. Ez itt valami hihetetlen hasznos, hosszú idő (elég wc-re, kávét inni, arcot mosni, pletykalni és meg tán egy gyors nasi is belefér...). Szóval a vacsora. Egyre szörnyűbb, de mostmár sajnos a pincerem oldaláról is. Mert az,h nincs meg a rutinom, vagy,h egyedül vagyok a stationon, az egy dolog, amiatt is csuszunk, de az már megszokott. De most a pincerem elkezdett szetesni az utóbbi napokban. A felé rendelést nem írja fel nekem, osszekeveri a desszerteket, és tegnap konkrétan a vendég elől vette el a tanyert a sutivel, miután az már beleevett... Aszittem, ott sullyedek el. Nincs semmi ettermes múltam vagy tanulmanyom, de ez annyira alap,h ilyet nem lehet csinálni... Szóval tegnap odaraktak egy harmadik embert is mellém, szegény, rohant,mint a barom, ő kint volt a stationon, én bemehettem beadni a mosast, torolgettem. Mindegy, így is utolsók voltunk. Aztán a második ultetest fent, a 3-on csináltam, mert volt vmi panasz,h az egyik utas meg van róla győződve,h én miattam betegedett meg, m én 3 napja beteg voltam a reggeli alatt. Pfff, aszittem, felrobbanok, meg tök megalázó volt,h fel kell mennem a harmadikra dolgozni,h nehogy meglassanak.. Amugy egy végtelen visszataszító 2 pasi volt a panaszkodó.. Tegnap honnigsvaag-ban voltunk, a legeszakibb pontján Európának, a hely maga a semmi és unalom. A 70es évekből megmaradt boltok vannak a faluban, azok is mind zárva voltak. Ma tromsoban vagyunk, a túra egy husky farmra megy, meg talán van mégegy, ami a város nevezegtessegeit mutatja be, oszt annyi... Szóval ma reggeli után elzuztam kondiba, futottam fel órát, meg gyurtam picit, aztán nagy ebéd (hal, zöldség, gyümölcs), pancsi és 2 óra alvás. Most jól vagyok. Kimentem open deckre,mondom napozok 10 percet tea time előtt, de szakad az eső. Most nem napozok. :) Szóval a vacsora nagyon nehéz, már sokszor szóltam,h rakjanak át kb bárhová máshová. Majd elválik, mi lesz. Meg bírom idegekkel, egyre jobban felveszem a "nagy ívben belesz@rok" (már elnézést, de tényleg) attitűdöt. Így simán kibirom idegosszeomlas és idegeskedes nélkül. Meg hát azért itt 3-400zal többet keresek... Azért ez is benne van,h meg egy hónapot megpróbálok itt lenyomni,csak másik Stationt próbálok intézni. A supervisorők jó arcok, a kollégák szintén, csak az időbeosztással vannak hatalmas problémák. Meg hát munka után kiulunk Nemoval open deckre a naplementebe (ismét hangsúlyoznám, naplemente hajnali 1-2kor és igazán nem is az,m nem megy lé a nap, csak alacsonyan van).. Olyankor annyira jókat beszélgetünk egy bor mellett, teljesen fellazít a stressz alól. Utána megint úgy vagyok,h okés, megy ez nekem. meg másnak is megy, évek óta csinálja a legtöbb a britanniában, akkor nehogy már én ne birjam ki... Szal itt vagyok, élek, nyomom, elvagyok, néha feljutok partyzni is, de most inkább kondizom, alszom,ha tudok, szóval kicsit mások a proiritasok, mint pl Lidoban vagy room service-ben. Most azon vagyok, h ha tudok, töltődjek kicsit, alszom délutánonként, este nem halálra partyzom magam,hanem mondom, az iszonyat csodás "naple-nem-mentét" nézzük, szóval azért próbálok lazulni.. Tovabbra is teljes mértékben Réka, a Wellnes, Shape és minden ilyen magazin szerint eszem, amennyi zöldséget, gyümölcsöt csak